Életem egyik főműve:
a fiam Dominik
Dominik
Egy kék szemű kisfiú, ki elvarázsol mindig,
Ha szomorú vagyok, ő jobb kedvre derít,
Rám néz a két csillogó szemével,
Megsimítja arcom kicsinyke kezével.
Ezt az érzést, mit ő vált ki bennem,
Nem éreztem még soha életemben,
Könny szökik szemembe, mikor sírni látom,
Újra gyerek vagyok, mikor vele játszom.
Még nem beszél, csak próbálgatja a szavakat
Egy apró embernek még ez is nagy feladat,
Minden új szóval boldoggá tud tenni,
Én már könnyezem, de ő még mindig tud nevetni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése