Nyaralás 2015

Csodás napokat hagyok magam mögött! Ahogy itt a parton elmélkedem, és a köveken csobban a víz! A Balaton part gyönyörűsége engem is magával ragad. Valamiféle nyers boldogságérzet szállt meg, és a nyugalom. A hattyú ringatózik a vízen, reméli van nálam pár jó falat, de hiába... csak a vámpíros könyvem van nálam (a True blood 11. része!), és a napolaj. Egyik sem az amire ő vágyna. 

Balatonföldváron töltöttük ezt a pár napot a családdal, ettünk, ittunk, játszottunk sokat. Hogy miért fontos ez? Egyszer azt olvastam valahol " a család aki együtt játszik, az együtt is marad!" hát ezért. Úgy készültem nem lesz strand idő, ezért egyéb programot kerestem.Találtam Földváron egy játékot, "Keresd a nyomokat" címmel. Ingyenes játék, a Turinform iroda készítette. A játék során fel lehet térképezni a hely minden gyönyörűségét, látnivalóját. Egy történetet mesél el a helyi hírességekkel, kicsit Cluedo szerű, mivel gyilkosság történik és nekünk ki kell találni ki tette, miért, hol és mivel. A nyomokat a látnivalóknál kell keresni, ehhez egy leírás ad segítséget. Izgalmas volt, és még a kamasz fiamat is sikerült rávennem erre a játékra. Megfejtésünkért apró ajándékot is kaptunk a Turinformtól! (Köszönjük szépen!) Valóban eljutottunk olyan helyekre is amerre nem vitt volna utunk.

Minden napra jutott valami program. Kaladpark Zamárdiban, élményfürdőzés Siófokon, vacsora élő zene mellett Földváron, utolsó nap strandolás a Balaton partján, és rengeteg vidám közös pillanat és játék.

Feltöltődve térek vissza a hétköznapokba, de most még magamba szívom a pillanatot...

Régi versem : 

Balaton

Oly távol a nyár, melegségre vágyva,

Gondolok az elmúlt csillagfényes nyárra,

Elém tárul, ahogy csillog már a tavon,

A naplemente, mit átölel a gyönyörű Balaton.

Csillogó színek, édes táncát járva,

Kortalan legyintenek ők a külvilágra,

Öröklétük biztos, míg lenyugszik a nap,

Nincs náluk tisztább, szabadabb.

Lágy hullámok fodroznak a kavicsos parton,
Egy meleg kövön ülve némán hallgatom.

Vámpírromantika

2015 június 18.-án 18 órától kezdődött kiadóm az Underground kiadó Vámpírromantika című irodalmi estje. A téma igencsak megmozgatta a fantáziám, mivel kedvenc könyvsorozatom a True blood is egy vámpír történet aminek immár a 11.részét olvasom nagy-nagy élvezettel. ( ha jól tudom már csak két rész van a sorozatból) Emiatt mindenképpen jelen szerettem volna lenni az eseményen. 

A rendezvénynek otthont adó Catcafé - Macska kávézó igazán különleges helyszín volt. Mindenfelé cicák mászkáltak otthonosan, akik nagyon barátságosak voltak és nem zavartatták magukat, még néhány táskába is bekukkantottak. A fotelekben szundítottak, nyújtózkodtak, vagy épp a vendégek lábaihoz simultak. Úgy tűnt senkinek nem volt macskaszőr allergiája. :) Kicsit szokatlan volt, de ahogy észrevettük a turistákat kimondottan vonzotta a hely rendkívülisége. 

Izolde Johannsen, Csapó Dorottya és Mészáros Kata

Izolde Johannsen, Csapó Dorottya

Sós Dóra nyitotta meg az estet, majd Izolde Johannsen aki az Underground kiadó gondozásában jelentette meg vámpíros regényeit bemutatta kiadványait. A kárhozat éjjele című könyvsorozatának első része Róma címmel nagyon felkeltette az érdeklődésem. A Római birodalomhoz kapcsolódó dolgok számomra valamiért mindig is közel álltak, így szeretnék hozzá jutni majd a kötethez, miután végzek a True blood-dal.

A műsor további részében vérfagyasztó részletek hangzottak el a kiadó által megjelentetett vámpír regényekből Mészáros Kata, Csapó Dorottya és az est házigazdája Sós Dóra előadásában.

Csapó Dorottya, Mészáros Kata és az est házigazdája Sós Dóra

A hangulatot egy különleges hangú énekesnő Nita tette még varázslatosabbá, aki ukulelén és gitáron is játszott miközben énekelt nekünk. 

Nita

Tanári búcsúztató

Végre megoszthatom mindenkivel, mivel ez egy meglepetés volt, ezért eddig titokban kellett tartanom!

Fiam Dominik ballagása előtt tanári búcsúztatót szervezett az osztálya, felkérést kaptam tőlük, hogy az általunk megfogalmazott tanári jellemzéseket foglaljam egy-egy versbe. Összesen 25 verset írtam, minden tanár és tanárnő aki a nyolc év alatt foglalkozott velük kapott egy  oklevelet, amelyen a róluk szóló vers szerepelt. Igazi kihívást jelentett, mivel volt akiről nem volt túl sok információm a gyerekektől, így vagy nyomoznom kellett, vagy magamtól hozzátenni amit tudok. Némelyik jellemzést egy picit szépítettem is...

A zárt körű búcsúztatóra 2015 június 11.-én került sor, amire én is elmehettem, sőt köszöntöttem a tanárokat és felkonferáltam a gyerekek műsorát. Minden gyerek felolvasott egy verset az általa jellemzett tanárról. Nem csupán számomra volt hatalmas élmény. Tanáraink nevettek a vicces részeken, és könnyeztek a meghatottságtól. Életre szóló élmény volt mindannyiunknak!

Dominik fiam nevében írt versem

Kórustalálkozó Diósdon

A Gaudium kórus meghívást kapott a diósdi Fidelio Kamarakórustól, a 2015 június 6.-án megrendezett kórustalálkozójára. A rendezvénynek a diósdi katolikus templom adott otthont, ami egy nagyon szépen felújított, remek akusztikával rendelkező épület. 

A koncerten a meghívó diósdi kóruson kívül a Kaposvári Zenekedvelők Kórusa is fellépett. A Fidelio Kamarakórus egy nappal a találkozó előtt elveszítette egyik tagját. A rendezvény hangulatát elhunyt kórustagjuknak ajánlották, akinek a templomban a fényképe mellett egy szál rózsa és egy gyertya állított emléket. 

Műsorunkat egyházi művekből állítottuk össze. A Hallelujah és az Esti ima című művek kiemelkedően nagy sikert arattak, a közönség vastapssal fejezte ki elismerését. Közös műként az Esti dalt énekelte a három kórus együtt a Kaposvári Zenekedvelők kórusa karvezetőjének vezénylésével. A műsor után nagyon sok dicséretet kaptunk.A találkozó ezzel még nem ért véget. A templomból átsétáltunk a hangulatos diósdi tájházba, aminek hűse kimondottan jól esett a nyári nagy melegben. A házigazda kórus különböző harapnivalóval, és innivalóval vendégelt meg bennünket. A finom falatok után a kórusok közösen énekeltek világi és egyházi műveket egyaránt. A hangulat barátságos és emelkedett lett, hisz az énekléssel azonnal megtaláltuk a „közös hangot”. A jó társaságban az idő is gyorsabban telt, a kottáink megosztása után mind azzal a reménnyel tértünk haza, hogy ennek a találkozásnak legyen folytatása.

Meghívó kórustalálkozóra

Ültettünk :)

Soha nem voltam kertészkedős, de most valahogy erre volt szükségem. Jött egy hirtelen gondolat, és vettem pár csomag vetőmagot hazafele. Otthon pedig kirángattam a gyerekeket a  televízió és az x-box elől kertbe, és kis konyhakertet varázsoltunk. Ennek kapcsán született egy vers is.

Véget vetettem

Zöld kertre vágyom, hogy lelkem,
Felfrissülve új életre keljen,
Elvetem a magot, s nézem, ahogy kikel,
Ahogy az új érzés a lelkem telíti el.

Egy vonalat húztam múlt és jelen között,
Csomagolt a bánat és végleg elköltözött,
Az új érzések melyek rügybe pattantak,
Értelmet adnak minden új napnak.