Soha nem voltam kertészkedős, de most valahogy erre volt szükségem. Jött egy hirtelen gondolat, és vettem pár csomag vetőmagot hazafele. Otthon pedig kirángattam a gyerekeket a televízió és az x-box elől kertbe, és kis konyhakertet varázsoltunk. Ennek kapcsán született egy vers is.
Véget vetettem
Zöld kertre vágyom, hogy lelkem,
Felfrissülve új életre keljen,
Elvetem a magot, s nézem, ahogy kikel,
Ahogy az új érzés a lelkem telíti el.
Felfrissülve új életre keljen,
Elvetem a magot, s nézem, ahogy kikel,
Ahogy az új érzés a lelkem telíti el.
Csomagolt a bánat és végleg elköltözött,
Az új érzések melyek rügybe pattantak,
Értelmet adnak minden új napnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése